Iskolapedagógia a digitális kultúra 3T-mátrixában
A digitális kultúra iskolapedagógiai kontextusban történő fejlesztésének a szándékot és a módszertani megfontolásokat is megelőző legfontosabb feltétele az infrastrukturális háttér biztosítása, így különösen a digitális eszközök, a szélessávú internetkapcsolat valamint a validált szoftverek és alkalmazások megléte.
Szabadkán tartott előadásomban a tanulók iskolai digitális eszközhasználatát tiltó, tűrő és támogató nemzetközi gyakorlatokat mutattam be.
XXVI. Közoktatási konferencia
A XXVI. Országos közoktatási és szakképzési szakértői konferencián tartott előadásunk a neveléstudomány, a pedagógiai gyakorlat valamint a digitális taneszközfejlesztők közötti szinergikus együttműködés keretében fejlesztett, a mesterséges intelligencián alapuló adaptív tanulási rendszert alkalmazó Csillagsuli programot mutatta be. Ezt követően a Mesterséges intelligencia az oktatásban – átalakuló köznevelés? szekcióban beszélgettünk a technológia oktatában betöltött szerepéről.
Adaptív tanulás a digitális korban
Az Adaptív tanulás a digitális korban konferencián - Fenyvesi Kristóf oktatáskutató és Csépe Valéria akadémikus társaságában - tartott plenáris előadásom fókuszában a digitális technológián alapú megoldások pedagógiai kontextusai, a tanulási folyamatokba történő integrálási lehetőségei valamint az előzetesen várt és utólagosan igazolható hatásai álltak.
Merkantilizált antropomorfizmus: az „okosiskola” etimológiája
A technológiai fejlődés által indukált változások interorizációjához szükséges társadalmi bizalom megteremtésének egyik lehetséges útja az ismeretlen emberi vonásokkal történő leírása. Ez a megközelítés azonban szükségszerűen korlátozza a jelenségekről való gondolkodásunkat, így a fogalomalkotásunk befolyással lehet a különböző fejlesztési irányokra is. Ebben a folyamatban jelentős alakító erővel bírnak azok az stakeholderek, amelyek nem elsősorban a közösség értékeit tükröző társadalmi igényekből eredeztetik fejlesztéseiket, sokkal inkább a futurisztikus gondolatot kínálják fel cserértéknek.
Az előadás elhangzott a Networkshop konferencián, 2024. április 4-én.
A pedagógia MI-alapú FOMO-jelensége
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos gondolkodás a neveléstudomány számára is meghatározó témává vált az elmúlt években.
A mesterséges intelligencia, mint fogalmi konstrukció már a pedagógiáról való gondolkodást is nagymértékben meghatározza: a várakozások mellett talán erősebben artikuláltak a kockázatoktól, a negatív hatásoktól való félelmek.
A neveléstudomány digitális pedagógia kutatói figyelme napainkban elsősorban a mesterséges intelligencia alapú megoldások pedagógiai kontextusára, az MI-modellekre építő technológiák tanulási folyamatokba történő integrálódására irányul.
Az előadás elhangzott a HUCER2024 konferencián, május 24-én.
Pedagógiai kultúra a digitalizmusban
A Klebelsberg Központ (KK) EFOP-4.1.11-21-2021-00001 azonosítószámú „Okostanterem, az állami fenntartású köznevelési intézmények digitális tanulást segítő tereinek fejlesztése” című projekt záró eseményén Tóth Judit helyettes államtitkárt és Hajnal Gabriella, KK elnököt követően tartottam előadást "Pedagógiai kultúra a digitalizmusban" címmel.